1–2,5 évesKockatorony építése
Egy kocka, két kocka, három, és a torony eldől. Anya nem építi meg helyette, csak ott ül mellette, ölel, és vár, a kedvenc plüss pedig a szőnyeg széléről nézi. A gyermeked újra és újra nekiáll, amíg a torony az álláig, aztán a feje fölé nem ér – a tetején a piros kockával, amit Anya karjában, a magasból tesz a helyére.
Reggeli után kiborul a kockás doboz, és a gyermeked neve tornyot épít: három kocka, aztán öt, aztán eldől. Anya nem építi meg helyette, csak ott ül mellette, ölel, és vár – a gyermeked neve pedig újra és újra nekiáll. A kedvenc plüss a szőnyeg széléről nézi, egyszer még a torony tetejére is felkerül, és persze ledönti. A végén a torony az álláig, aztán a feje fölé ér, a tetején a piros kockával, amit Anya karjában, a magasból tesz a helyére – aztán jöhet a közös, nevetős lerombolás.
Amit magával visz
- Hogy a leomlás nem kudarc, hanem a játék része – a végén nevetni is lehet rajta.
- Hogy egy nagy levegő után újra lehet kezdeni: még egyszer.
- Az apró siker örömét, amit ő maga ért el – és azt, hogy segítséget kérni is szabad.
„Egy, kettő, három, négy, öt, hat. Senki nem beszél: sem Lili, sem Anya, sem Brumi. Csak a kockák koppannak halkan egymáson. Hét, nyolc, és Lili feláll a torony mellé. Kilenc, és a torony a hasáig ér. Tíz, és a torony már az álláig ér.”Részlet a mese hangján, kitalált szereplővelEzt a mesét kérem 1–2,5 éves korra




